Miatyánk 6.: Bocsásd meg…, amint mi is… ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól.
2017. április 09. vasárnap, 11:36 | 
Írta: László atya
És = a mindennapi kenyér és a mindennapi megbocsátás összetartozik. Ahogyan a test kenyér nélkül, a lélek megbocsátás nélkül nehezen tud létezni. Ez is mindennapi szükségletünk. Mások rovására esszük a kenyerünket megbocsátás nélkül. A bűnbánat fontos: vállalom a felelősséget a tetteimért. Komolyan veszem az Isten, komolyan veszem a bűnt. nem értékelem túl, nem teszem rá másra, nem veszem könnyelműen.
A bűn a szív állapota, romlottsága. Megbénítja a szeretetet. A tettek már ennek az állapotnak a következményei. Istentől kérjük a bocsánatot, s aki megkapja, annak tovább kell adnia a megbocsátást. A szívtelen szolga ezt nem teszi meg. A bűnt komolyan kell venni. Jézus élete jelzi, mekkora súlya van. Vérontás és könny kíséri a bűnt. Fontos a megbocsátás. Hányszor? Talán 77-szer? Mindig! Minden napi szükséglete a léleknek a megbocsátás.
Nem magánügy. A tékozló szavai jól jelzik: „Atyám vétkeztem az ég ellen és te ellened…” Isten rendjéből hiányzik a szeretetem. A világ rendjéből hiányzik a jótettem. „Mielőtt ajándékodat az oltárhoz viszed, békülj ki, mert ami hasznodra lenne, kárhozatodra lesz…” Annyira fontos, hogy blokkolja az imát is a hiánya. Tolsztoj: Ivan és Gavrillo története. Nem az a kérdés, ki hibázott, hanem az, hogy ki hozza helyre. Ne szállj szembe a gonosszal Sok erőt visz el. Bízd Istenre. Te tedd a jót!
Ne vígy minket a kísértésbe…Az ötödik kéréssel alszom el, a hatodikkal ébredek. A kísértés nem öl meg, csak próbára tesz. Veszélyes. Nem szabad vele játszani. Kétféle kísértés van. A balkéz felől jövő kísértések – a szükség kísértései: baj, bánat, éhség, szegénység, betegség… Ezren vesznek el – a zsoltáros szavával – ezek miatt. Megkeményedik a szív, a felelősséget elhárítjuk… A jobbkéz felőli kísértések – a jólét kísértései: gazdagság, szépség, okosság, siker, hatalom, … Tízezren hullanak el a jólét kísértéseiben, melyek eltakarják a dolgok és események mögött lévő azokat ajándékozó Istent. A hálaadó és Istenre hagyatkozó ima, lelkület nagyon fontos ezek elkerülésében. Egyensúlyunkat ezek segítségével őrizzük meg.
Ne vígy…Az ember sokszor kísérti az Istent – ld. A választott nép a vándorlás során – rövidlátásával, telhetetlenségével, csodavárásával… Az ember sokszor kísérti a másik embert – ld Éva Ádámot, Putifár felesége Józsefet, Betsabé Dávidot… Vannak eszkatológikus kísértések is: a végső idők, a végső dolgok – halál, ítélet… kísértései. A böjt, az ima, az egyházban való támasz, a józanság min-mind fontos ezekben a helyzetekben. Jézus győz a kísértések felett és segít nekünk is győzni. Nem Isten visz minket a kísértésbe. A kérés arra irányul, hogy Isten ne engedjen minket a kísértésbe esni. Őrizz meg attól, hogy kísértésbe essünk. Függőségeink kialakulására figyeljünk. Ezek révén állandósulnak kísértéseink!
De szabadíts meg a gonosztól! Ragadj ki, ments ki minket a gonosz helyzetekből, emberektől, saját rosszindulatunkból! Írhatnánk nagy betűvel is a Gonoszt. Ő az ősellenség. Nem szabad lebecsülni. Hatalmas erő az. Ki kell űzni a szívünkből. Soha nincs véglegesen legyőzve. Az optimista emberkép illúzió. Ld. Esztelen Gazdag. Csalódáshoz vezet. Forradalmárok sokszor válnak zsarnokká, reformerek szkeptikussá emiatt. Azokat a viszonyokat kell állandóan szemmel tartanunk, amelyek életünket átfogják. A Sátánnal soha nem lehet szövetséget kötni. Jézus mondja: Álljatok ellen. Az Efezusi levél a keresztény ember fegyverzetét sorolja fel, a gonosszal szembeni harcban: a tisztesség öve, az igazság páncélja, a készség saruja, a hit pajzsa, az üdvösség sisakja…
Szabadíts meg minket…A paradicsom nem privatizálható. Egyedül nem lehet bejutni. Széles látókört ad a Miatyánk nekünk: társunkká teszi a szenvedőt, a mellettünk élőt, sőt a halottakat is. Ez az ima nem kábítószer, hanem a remény eszköze. Nem enged megmerevedni a szenvedéstől, az ijedtségtől. A kereszt, a feltámadás olyan pont, ahová minden élethelyzetben visszaléphetünk, és erőt gyűjthetünk.
Mi Atyánk … Tied az ország, a hatalom és a dicsőség… Ez a kerete ennek az imának. Istennél minden összeér. A mi kis életünk, aggodalmaink, örömeink, szeretteink és halottjaink egyaránt. Ha mindent az ő dicsőségére teszünk, nem téveszthetünk irányt és célt.
