Pünkösd után 36. vasárnap Vajhagyó vasárnap (Mt 6,14-21.) Böjt.
2015. február 15. vasárnap, 13:23 | 
Írta: László atya
Vége a farsangnak, a bálok, az álarcok ideje elmúlt. Kezdődik a nagyböjt. Eddig is néztünk tükörbe, de eddig az alakunkat, az arcunkat mustráltuk. Mivel nagyon sűrítve élünk, kevés idő maradt a bensőnkre. Ha volt is, akkor a világ tükrét használtuk: a tv-t, az újságokat. Vagy a szomszéd, vagy munkahely tükrét. Nagyböjtben is tükörbe nézünk, az Isten tükrébe.
Milyen az Isten tükre? Mese: a Sátán ördögi játékot talál ki: egy tükröt, melybe, ha valaki belenéz, saját rossz tulajdonságait látja. Ha a szomszédját nézi benne, őt is ilyennek látja. Ha országok határára kerül, egymásban is a rosszat látják a nemzetek. A Sátán élvezi gonosz játékot. Ördögi kacaja közepette kiesik kezéből tükre, és ezer darabra hull. Egy gonosz szélvihar fölkapja, és belekerül emberek szemébe, házak ablakába és országok határára, és állandósul a rosszindulat a világon.
Az Isten is készít egy tükröt. Egy élő tükröt. Jézus Krisztust. Aki az ő szemében nézi önmagát, megtalálja jó tulajdonságait. Szomszédjáét, a másik nemzetét is. Bár gonosz emberek nagypénteken összetörik ezt a tükröt, de jön egy jótékony szélvihar, és szétszórja a világba. Ha akarjuk és segítjük, belekerül szemünkbe, házunk ablakába, és ha elég sokan akarjuk, akkor országunk határába is.
Mit látunk Krisztus szemében? A mai vasárnap énekei erről szólnak. Azt látjuk, hogy Ádám, az első ember a teremtés királyának lett alkotva. Csodára teremtette az Isten. Tudásban, harmóniában, boldogságban a végtelenbe nyíltak lehetőségei. Ld. Egy-egy felfedezés nagyságát, egy-egy zenemű harmóniáját, egy-egy házasság békességét. Hogy megőrizze fejlődésének biztos útját, segítséget is kapott. Törvényt, szabályt, mely biztonságban tartotta. A jó és rossz tudás fáját, melynek üzenete: „Minden a tiéd, de hogy neked mi a jó és mi a rossz, azt Istentől kérdezd, mert ő alkotott, ő tudja.”
Amikor Ádám vesz a fáról, azt üzeni Istennek: „Köszönöm Uram, de ne mond meg, hogy nekem mi a jó és mi a rossz. Majd én eldöntöm!” Nagyböjt kezdetén Ádám kesereg: „Evés és Éva miatt mindent elvesztettem. Egyetlen parancsot hágtam át, és elveszítettem a paradicsomot.” A bűn következményeit látjuk Krisztus szemében. Azt, amikor Isten nélkül az ember állattá aljasul. Életünket, amelyben egyre kevesebb a harmónia, a békesség. Hol hibáztunk? Ádámmal együtt azt mondtuk, vagy tetteinkkel azt üzentük Istennek: „Köszönöm Uram, de figyelj csak, majd én!”
Nagyböjti üzenetünk Istennek:”Gyere Uram! Majd MI!” Újra Istennel tervezni! Ezért veszi elő egyházunk nagyböjtben az alapigazságokat: a 10 parancsot, a boldogságokat, a teremtés könyvét. Tegyük helyére: Honnan vagyunk? Miért vagyunk? Hová megyünk? Kivel Megyünk? Veled Uram! Csapatjáték az élet. Játékmesterünk Jézus. A böjt erre az alapigazságra figyelmeztet, és ebben a csapatban való helyünk megtalálásában segít. Akaratunkat Isten akaratához hajlítja.
Nagy terveid vannak velem Uram? Áldj meg! Bocsáss meg! Segíts! Adj vágyat az Örök Élet Után! Ezernyi vágy mozgat: jobb jegy, szebb ruha, motor, autó, ház, számítógép, nyelvvizsga… Helyes vágyat adj Uram! – ennek megtalálását segíti a gyakori leborulás, a bánat, az alázat. Az Istennel való összhang nagy segítője a gyakori imádság. Dicsekvés és kétségbeesés nélkül onnan indulni, ahol vagyunk és oda érkezni, ahol Istennel lehetünk! Ez a böjt célja.
Böjtben nemcsak Istennel és önmagunkkal keressük az összhangot, hanem embertársainkkal is. Kire bízott az Isten, Kiket bízott rám? Gondoskodom róluk? Testi-lelki táplálásukról? A böjt rendrakás. Isten rendjében helyére teszem magam. Rendet rakok életemben. Takarítok. Ami felesleges, azt kidobom. Ami piszkos, azt megtisztítom. Gondolat… Szó… Cselekedet… Helyes fontossági sorrendet alakítok ki.
Ne kényeztesd el a testet. A technika sokszor elkényelmesít. Tudatosan figyelni kell a testi- lelki edzettségre. Különben a test elkezd követelőzni. Hamis vágyakat szül. Tartsd a kezedben! Parancsolj neki! Böjt=lemondok arról, amit megehetnék/megtehetnék, hogy ura maradjak szándékaimnak. Ugyanakkor tudatosítom, amit Szent Efrém így mond: Életem Ura az Isten! A böjt és a megbocsátás édestestvérek! Szent Efrém: „Ha nem bocsátasz meg a másiknak, teljesen hiába böjtölsz. Mivel te nem fogadod el őt, Isten sem fogad el téged!”
Befejezésül Szent Bazil atya tanácsa: „Ne akarj egyszerre mindent! Válassz ki egyet testi és lelki gyengeségeid közül, és egyet testi és lelki erősségeid közül. A jót gyakorold, a rosszat kerüld.” Milyen egyszerű. De bánj finoman magaddal. Figyeld meg a restaurátort! Óvatosan tisztít, odafigyelve, apró mozdulatokkal javít. Sohasem változtatja meg az eredetit, csak fölfrissíti színeit, pótolja hiányosságait. Ezt tedd, és húsvétra meglátod – miként a szent ikonokon – előtűnik életed, egyéniséged Isten festette arany háttere.
