Templomunk története

A győri rác templom

A belvárostól nyugatra fekvő Újváros már a XVIII. században is jelentős külvárosa volt Győrnek. A győri vár törököktől való visszafoglalása után engedélyezték a menekülő rácok letelepedését. A mai Bálint Mihály utcát, az 1700-as években apró, paraszt-barokk stílusú házikók szegélyezték, s lakóik főként a kereskedéssel és áruszállítással foglalkozó rácok voltak. 1703-ban egy, a maihoz hasonló templom állt, melynek helyére 1727-ben a győri szerb ortodox közösség emelte a különböző stílusjegyeket hordozó, Szerb ortodox templomot.

A torony a szép ívelésű homlokzat előtt áll.

Szentélye ugyancsak támpilléres, a nyolcszög három oldalával zárul. Formás, jóarányú hagymasisakja a második világháború végén megsérült, 1963-ban állították helyre Káldy Barna tervei alapján.

A templom különleges értéke a copfkeretezésű ikonosztázion, és az ugyancsak copf stílusú padok sora.
A korábbi barokk kapu helyett a kosáríves hajlatú kapunyílást modern vonalú kétszárnyú vaskapu tölti ki. A templomkertben régi sírkövek láthatók.

Mivel a XIX. század végére a görögkeleti szerb hívők jóformán kihaltak, a szerb egyházközség vagyonát államosították és a Rákosi-korszaktól kezdve a Rác templom sokáig magányosan állt. Ettől kezdve ezüstveretű misekönyve, ikonjai a többi különleges értéket viselő kegytárggyal együtt a Szentendrei Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény részét képezték. Az ikonosztáziont a sorozatos betörések elől a szentendrei szerb templomba menekítették, majd a győri Xantus János Múzeumba.

Az immár elhagyatott, üres épület az összedőlés szélén állt. Újságcikkek rebesgették a vagyonától megfosztott Rác templom pusztulását. Végül a városvezetés úgy döntött, valamiképpen hasznosítják az épületet. Eredetileg kultúrháznak szerették volna kialakítani, de végül a görögkatolikusok kérésére a Szerb Ortodox Egyház 1997-ben átadta egyházi használatra a templomot a Győri Görögkatolikus Egyházközségnek, mely mai napig szertartásait itt végzi.

1995-ben a templom, a paplakkal együtt felújításra került Fekete András atya vezetésével.

Utódja idejében több átalakításon ment keresztül a parókia. A parókia tulajdonjoga a győri önkormányzaté volt, amit 2011-ben a Görögkatolikus Egyház megvásárolt az önkormányzattól Tóth András parókus idejében.