2016. február 21. vasárnap, 11:57 | Írta: László atya
A mai evangéliumi rész egy hétköznap Jézus életéből. Tanít, bűnöket bocsájt meg, gyógyít. Miért ebben a sorrendben? Jézus tetteinek sorrendje jelzi, hogy a keresztény ember akkor jár Jézus nyomában, ha nem az örömszerzéssel kezdi a tetteit – mert az a felszín formálása lenne csupán, hanem a bűn eltávolításával. A kereszténynek nem az öröm az ellensége, hanem a bűn. Akkor tud tartós örömet létrehozni, ha előtte stabil alapot épít.
Olvasson tovább…
2016. február 14. vasárnap, 13:42 | Írta: László atya
Megtehette volna Jézus, hogy fényes ígéretekkel, látványos csodákkal szerez tanítványokat. Olyan lehengerlő módon, amelynek nem lehet ellenállni. Ő nem ezt az utat választotta. Meghívta őket. Alázat és szeretet van ebben a ma hallott meghívásban. Nem kötelező. Esélyt ad a visszautasításra, és értékesebbé teszi a szabad döntést, ha nyomába szegődünk. Tévednek azok, akik reklámhadjárattal, harsányan, a mások ellenében kínálják őt. Meghívásos alapon tejed a hit.
Olvasson tovább…
2016. február 07. vasárnap, 18:54 | Írta: László atya
Nagyböjt: Honnan jöttünk? Hová Megyünk? Miért vagyunk? – az élet alapkérdéseinek tisztázása. Öreg bácsi bemegy a faluból a városba. Leszáll a buszról. Minek is jöttem? Nem jut eszébe. Vissza a következő busszal. Haza. Feleség: Asszony: Miért mentem el? Nem az a baj, hogy elfelejtette. Az lett volna a baj, ha nem tudja, merre van hazafelé, és hogy kitől kérdezhetné meg a célját. Nagyböjt: Mit keresünk itt? Merre van hazafelé? Ha elfelejtettük, alkalom a rendrakásra.
Olvasson tovább…