2015. július 19. vasárnap, 11:06 | Írta: László atya
A kenyérszaporítás ószövetségi előképe a manna. Isten a hűséges népet a pusztában, a semmi közepén, hosszú időn keresztül táplálja. Miért? Mert szeretik őt. Mert szereti őket. Elizeus próféta száz emberével lakik jól húsz kis árpazsömléből, és még marad is. Miért? Mert Isten ügyében járnak.
Olvasson tovább…
2015. július 12. vasárnap, 20:17 | Írta: László atya
„Mindazt, amit valaha megírtak, okulásunkra írták, hogy az Írásból türelmet és vigasztalást merítsünk reményünk megőrzésére.” (Róm. 15,4.).
Ha a postás levelet hoz, először a feladót szoktuk megnézni. Ki Küldte? Aztán – ha régen látott ismerős, türelmetlenül bontjuk fel: Mit üzen? Gyakran éri az a vád az Istent, hogy hallgat, hogy elfeledkezett rólunk. Pedig nem így van. Az egyház Isten postása. Rendszeresen hozza leveleit. Ma is felbontottunk egyet. Nekem-neked szól. Nem hallgat, nem néma az Isten. Szeret. Nem feledkezett el rólunk. Szól, tanít, utat-irányt mutat.
Olvasson tovább…
2015. július 06. hétfő, 10:56 | Írta: László atya
Jézushoz hoznak egy súlyosan beteg embert. Egyértelmű a cél: szeretnék, ha meggyógyítaná. Jézus nem kérdez semmit. A béna meg sem szólal. De tetten érhető, fogható a beteg és kísérőinek hite. Jézus nem is marad tétlen. Ám meghökkentő dolgot cselekszik. Nem foglalkozik a testtel. Ő messzebbre lát, mint az érkezők. Ő látja a testi bénaságnál súlyosabb betegséget is. Amikor az Isten és ember viszonya alapjaiban gyengül meg, akkor ott kell kezdeni a gyógyulást és a gyógyítást, hogy Isten legyen életem Ura. A bűn uralmával szemben Isten Uralma áll. Csak ő tudja gyógyítani. Ő az, aki parancsol a szélnek és az engedelmeskedik neki. Az értelem nélküli természet felismeri alkotóját. Jézus azért kezdi a lélek gyógyításával munkáját, hogy értelmes hallgatói felismerjék benne a Messiást.
Olvasson tovább…