Pünkösd után 18. vasárnap: „A Te szavadra kivetem a hálót”. (Lk. 5,1-15.)
2015. szeptember 27. vasárnap, 13:54 | 
Írta: László atya
Jézus – bár nagy sereg tolongott körülötte – mégis látta, hogy két bárka „vesztegel” a parton. Jézus lát minket. A legnagyobb rohanás, tömeg közepette is. Az iskolában is látja, ha lelki szempontból vesztegel az életünk. Mi úgy gondoljuk, hogy tesszük a dolgunkat, mint ahogy így vélte Péter is barátaival, amikor a hálókat mosogatták. Nem vették észre, ki is az, aki elmegy mellettük. Akit olyan sokan követnek. Fontos volt, amit javítottak, de ott, akkor volt fontosabb. Ezt látja, láttatja meg velük Jézus.
Lökd el egy kissé a bárkát a parttól – kéri Pétertől. Ezt tesszük, amikor imádkozunk, amikor beengedjük életünk hajójába Jézus, amikor vasárnap és ünnepnap, vagy akár hétköznap is eljövünk a templomba. Kell egy kis távolság a hétköznapoktól, a mindennapi élettértől. Mint a Munkácsy festményeket is hátra lépve lehet csak élvezni, jól látni. Barátom – mondja neked is ma az Úr, tedd le a munkaeszközödet vasárnapról-vasárnapra, Lépj hátrébb, és nézd a múltat az én szememmel, az én segítségemmel.
Erre a fontossági sorrendre figyelmezteti Jézus Lázár testvérét is: szorgalmas vagy, sok mindennel törődsz, de most, itt egy a szükséges. Állj meg! Figyelj rám, hogy aztán jobban tudd tenni a mindennapok kötelességét. És ha megállsz, ha rá figyelsz, ha ellökted életed hajóját a megszokások partjától, akkor elkezd tanítani. Mire? Pl. arra, hogy is lehetünk igazán boldogok.
Fontos, hogy ne légy egyedül. A hiteddel sem. Jézus hajójában sem. Ő nem egy magányos embert választ ki, hanem 12 apostolt. A hajóban is ott vannak Péter munkatársai is. Testvére, unokatestvérei. Akiket szeretsz, akikkel együtt dolgozol, azokat vidd közelebb Jézushoz is. És ahol ketten vagy hárman összejöttök az ő nevében, ott ő is ott lesz. Leül közétek, mint ahogyan most, itt, és tanít. Minket hív segítségül, mai munkatársait. Nem azért, mert tökéletesek vagyunk, vagy mert nem lenne jobb, hanem azért, kiválasztott, mint ahogyan téged is, hogy közösséget örömhírvivője légy.
De ne feledd! Amikor befejezte a tanítást, még ne küldd el a bárkából, Várj. Aranyszájú János írja: Sokszor úgy vagyunk az imádsággal, mint a rossz gyermek, aki becsenget a házba, aztán elszalad, nem várva meg, hogy kijöjjön a házigazda. Légy csöndben. Várj. Tartogat még valamit Neked is a Mester. Aki őt hallgatta, az nem élhet tovább úgy, mintha „mise” történt volna. Nem enged úgy vissza, amint eljöttél. Feladattal küld tovább. Nem csak szavaival tanít, hanem tetteivel is. „A történelem az élet tanítómestere.” Ha meglátod benne a történelmet irányító Istent. Életed kicsiny történelmében is keresd. Azzal a szemüveggel, amelyet itt, a templomban szereztél, akkor, amikor beengedted az Urat életed hajójába.
Mit mond? Evezz a mélyre! Ne maradj a felszínen. A tengert kutatók mondják, hogy aki még nem merült le a tenger mélyére, az sohasem fogja igazán megérteni a felszíni eseményeket. Istennel evezz életed mélyére. Vele ismerd meg, „mi a magasság és a mélység, a szélesség és a hosszúság”. A kereszt legyen mérőeszközöd. És érteni fogod önmagadat, világodat, a dolgok súlyát, értékét. Az fogja irányítani életedet, aki alkotta, és egyedül képes boldoggá tenni téged és tieidet.
Mester Most? A legalkalmatlanabb időben? „Egész éjszaka fáradoztunk és semmit sem fogtunk!” Azt hisszük – Péterrel együtt – hogy jobban értünk jó néhány dologhoz, mint az Isten. Kifogás is van, okoskodni is tudunk. De ha felidézzük, mit is tett, mire is tanított, amikor itt együtt voltunk, akkor a „Te szavadra” – vagyis Isten áldásával, a lehetetlennek hitt dolgok is lehetségessé válnak. Jézus szava szerint a hegy járni is magtanul. Péter pl. életében nem látott annyi halat egyetlen fogásra, mint amennyit most Jézus szavára ő fogott. De odafigyelhetett Jézus szavára, megérinthette az evangélium üzenete, mert nem kezdi el számolni, hogy mennyi pénzt kap majd ezekért a halakért. Nem is kezd valamiféle „halásztáncba” a sikeres fogás örömére. (Zárójelben említem, hogy a Jézus miatt abbahagyott munka nagyobb gazdagságot hozott, mint amit saját erőből elérhetett volna. Azért zárójelben, mert még nincs vége a történetnek.) Mit tesz? Odahívja a másik bárkát, és megosztja a zsákmányt. Nem kapzsi. Ezt nem most tanulta. Ehhez ennyi idő kevés. Ezt a lelkületet otthonról hozta. Jó, ha ez az alapmagatartásunk az élet bőségével szemben és erre neveljük gyermekeinket is. Adni tudni abból, amink van, nem feledve, hogy mi is kaptunk. A Miatyánk magyarázók olyan szépen mondják, hogy „a mi kenyerünk megosztandó kenyér”. Péter ezt most halra is lefordította.
De még nincs vége Péter tetteinek. Még mindig nem a saját halaival foglalkozik. Jézus lábához borul és elismeri bűnösségét. Eddig a tanítás csodálatossága bilincselte le. Most felismeri – halai segítségével – a mindeneket teremtő Istent, akinek még a halak is engedelmeskednek. Egy halásznak Isten mindenhatóságát kézzel foghatóbban bemutatni, aligha lehet. Erre a hitnek egyetlen válasza lehet. Látva Isten nagyságát, felismeri a maga kicsinységét. Isten mellett maradni, csak tisztán lehet. „Menj ki tőlem Uram, mert bűnös ember vagyok!” – mondja.
Jézus felemeli: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel!” A bűnök felismerése, és a bánat szükséges ahhoz, hogy Isten kezében alkalmas eszközök lehessünk az üdvösség munkálásában. Az ökölbe szorított kéz, mely saját erejében bízott, kinyílik. Most már bele tudja tenni az Isten az ő ajándékait. És innentől kezdve már nem szorítja görcsösen ez a kéz a mindennapit. Megváltozott a fontossági sorrend. S hogy az a leborulás nem üres gesztus volt, hanem őszinte Istenre hagyatkozás, azt jelzi a folytatás: „Elhagyva mindenüket nyomába szegődtek.” Új feladat, új eszközökkel. Ehhez már nem hajó kell és háló, hanem hit, szeretet és remény.
Ha szeretnéd barátom, hogy tele legyen életed hajója mindennel, ami fontos, engedd be Jézust a bárkádba, ülj a lábaihoz és hallgasd tanítását, evezz a mélyre, és tedd, amit mond, még akkor is, ha az egész XXI. Század bolondnak tart majd emiatt. S ha megtölti életed hajóját földi vagy égi gazdagsággal, ne feledd, kitől kaptad, borulj le, osztd meg, és menj tovább Vele.
