Pünkösd után 29. vasárnap: A tíz leprás. Hát a többi kilenc hol maradt?” (Lk 17,12-19.)
2016. december 04. vasárnap, 11:39 | 
Írta: László atya
A lepra fertőző, veszélyes, utálatos betegség mindmáig. Krisztus korában a leprásnak csengetnie kellett és kiabálnia, hogy az emberek időben behúzódhassanak előle. Még az ajtókat is bezárták, nehogy a szél bevigye a fertőzést.
Jézus közel engedi őket. Sőt – amikor a papokhoz küldi őket – a papoktól is ezt kéri. Ez volt a mózesi előírás. A pap igazolta, hogy elmúlt a fertőzése, és újra emberek közé mehet. Sokkal több volt ez, mint betegség. És sokkal több volt, mint egyszerű gyógyulás. Újra emberek közé mehetett. Átölelhette a feleségét, gyermekeit. Mulathatott, sétálhatott az utcán. Nem futottak el előle szerettei. Újra tartozott valahová.
Jézus kérése cserébe: ne felejtsék el elsődleges hovatartozásukat: Istennek köszönjék meg először az életet. A válasz: kilencszeres hálátlanság. Történet: Orvos: egész éjjel az iskolaigazgató felesége mellett marad, mert nem jön mentő. Megmenti az életét. Pár nap múlva hittanbeíratás. Beíratja gyermekeit. Tel. Eü. Elöljárója: Milyen a viszonya az iskolaigazgatóval? Miért? Feljelentette, mert hittanra íratta gyermekeit.
Más: Paptanár – sikeres tanítvány – találkoznak – Hogy vagy? Mi van veled? Nem Ismerem magát. Válaszolja a volt diák. Pedig mindent neki köszönhetett. Hálátlan nemzedék. Forrása: elmarad a hála az Isten felé. Nincs hit, nincs rendszeres ima. Nevelés: Te érted el! Megharcoltál érte! Élvezd a megérdemelt jutalmat! S nem : Adj Hálát! Az úr az, akinek szolgáltok! Nélküle semmit sem tehettek! A növekedést az Isten adja…. Mindig sok munka van az eredmények mögött, de békét ez nem hoz. Békét a hálás lelkület ad az embernek.
Hála 1:9-hez. Történet: gazdag – szegény gyerek – megsajnálja – pénz. Kisfiú: Mivel viszonozzam? Alu Mária érme. Neki adja. Gyáros lecsúszik. Kimegy Amerikába. Ott sem boldogul. Gyár – munkát keres. Igazgató: Nincs felvétel. Várjon csak. Honnan az az érme az óraláncán. Elmondja a kisfiú történetét. Én vagyok az, mondja a tulaj, és örülök, hogy viszonozhatom a segítségét, ami akkor az életünket jelentette anyámmal.
Idegen nyelv. Mi legyen az első két szó, Köszönöm és Bocsánat. A szeretet, a figyelmesség, a hála alapszavai ezek. Van aki leéli az életét úgy, hogy nem tud bocsánatot kérni, sem köszönetet mondani. Mintha minden járna. A liturgia a közösség hálaadása. Nagyon fontos hetente együtt megköszönni, hogy vagyunk, hogy így vagyunk, hogy együtt vagyunk. Uram, segíts, hogy az életben a jót ne tartsuk természetesnek, hanem a te ajándékodként éljük meg!
Menj, a te hited meggyógyított téged! – mondja Jézus a leprásnak. Hogyan? Hiszen már régen meggyógyult! Valóban. De csak testileg. Egészségessé a hála teszi az embert. Súlyos betegségből felépülve már másként becsüli az ember a sokkal kevesebb egészséget is. Ne várjuk ezt meg. Egészségesek akkor leszünk, ha egész életünk egyetlen hálaadás lesz Istennek.
