2014. szeptember 07. vasárnap, 22:48 | Írta: László atya
Pünkösd után 13. vasárnap.
A gonosz szőlőmunkások Mt 21,33-42.
A szőlő a világ. Isten alkotta. Gondosan, mindent elhelyezett benne, amire szükségünk lehet. Amikor mindennel elkészült - ne felejtsd el: nem te fáradoztál azért, hogy ilyen szép világod lett -, bérbe adta. Nekünk. Nem tulajdonosok vagyunk. Bérlők. A bérlő nem teheti tönkre, nem használhatja másra a bérleményt, mint amire a tulajdonos szánta, amire a szerződésünk szól.
Olvasson tovább…
2014. szeptember 07. vasárnap, 22:38 | Írta: László atya
- Aki nem kapta meg interneten a hirdetés és a prédikáció szövegét, kérem adja meg az elérhetőségét, hogy eljuthassanak hozzá a hírek és az evangélium üzenete.
- Szeretném szeptember végén, amikor elkészül a parókia, elkezdeni a hitoktatást. Elsőáldozókra, felső tagozatosokra és ifisekre gondoltam. Akikre számíthatok, kérem jelezzék!
- Ma 16.45-kor Tatán, a Kapucinus templomban, 14-én 18-kor pedig Sopronban, a Szent György templomban végzek gk. liturgiát. Akinek ismerőse, rokona van ebben a két városban, adja meg az elérhetőségét, hogy értesíteni tudjam.
- Holnap nagy ünnepünk lesz: az Istenszülő születése, Kisboldogasszony ünnepe. 18-kor végzünk liturgiát kenyéráldással, miroválással.
- Szerdán megtörtént az egyházközség átadása. A képviselő testület tagjaival csütörtökön megbeszéltük a legfontosabbakat. Néhány gondolat az ülésen elhangzottakból:
1. Nem túl rózsás az egyházközség anyagi helyzete, de a püspökség segít a talpra állásban.
2. Kaptunk 2 millió forint felújítási támogatást. Abból kifizettük a parókia falainak átvágását, leszigetelését, megvásároltuk a szárító vakolat anyagát és reméljük, ki tudjuk belőle fizetni a vakolás munkadíját is.
3. Saját erőre is szükségünk lesz. Kérjük, hogy az egyházadót ki-ki tehetsége szerint rendezze, és akinek módja van rá, adománnyal is támogassa az egyházközséget.
4. Soron következő feladatok, amihez segítséget kérek, és a liturgia után a női és férfi képviselőtestületi tagok vezetésével kérem beszéljék meg:
- asszonyok a templom kitakarítása, a textíliák rendbetétele, a téli ajtófüggönyök anyagának, elhelyezésének megtervezése.
- férfiak: a templomkert rendbetétele, a pince és a padlás lomtalanítása, a vizes blokk kitalálása, a padlás hőszigetelése, számítógépes feladatok, megbízható gépkocsi szerelő.
5. A győri közéletben való erősebb megjelenésünket minden képviselő fontosnak tartja. Ez ügyben javaslatokat, ötleteket, kapcsolati lehetőségeket várunk.
- Köszönet mindazoknak, akik az elmúlt héten munkájukkal segítették akár a parókia felújítását, akár az egyházközség átadását!
2014. szeptember 05. péntek, 10:47 | Írta: admin
Emberi gyengeségünk egyik jele az, hogy akkor is adás-vételben gondolkodunk, amikor nem anyagiakról van szó. Megéri? Nem éri meg? Mit kapunk érte? Helyette? Hasznot szeretnénk húzni tehetségből, egészségből, ajándékozásból, még a hitből is.
A Gazdag Ifjú kérdése ez: Mennyibe kerül a mennyország? Ő jó kereskedő. Jól bánik a földi javakkal. Szeretné az égi kapcsolatát is bebiztosítani. Megvásárolni, amit meglehet. Van egy kis befektetni való tőkéje. Kíváncsi a menny árfolyamára.
Jézus válasza: Mindent megér, mindennél többet ér az üdvösség. Add el, amid van
Amit örököltél, amit fáradtságos munkával szereztél. Mondj le mindarról, ami valaha örömöt jelentett az életben. Add magad egészen, minden vagyonoddal, minden szeretetkapcsolatoddal együtt az Istennek. Az üdvösség nem alku tárgya. Nem valaminek a töredéke. Minden érték fölött való.
Olvasson tovább…
2014. szeptember 05. péntek, 10:20 | Írta: admin
A történet előzménye, hogy Péter megkérdezi Jézust: Hányszor kell megbocsátani? Talán hétszer? Azt hitte sokat mond. Jézus válasza: Nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer. (Vagyis annyiszor, ahányszor megbántanak.) S hogy még véletlenül se értsék félre a tanítványok, Jézus egy történetet is mond hozzá.
A királyról, aki élet és halál ura, övé a föld, az ország. Ő hozza a törvényt. Tőle kaptuk, amink van és neki kell elszámolnunk mindezzel. A talentumokról szóló példabeszédből már ismerősek ezek az alapigazságok. Ahogyan a szolga tudja, hogy mulasztott, nem jól gazdálkodott, mi is tudhatjuk ezt. A lelkiismeret szavából, az Isten törvényéből, a tíz parancsból, a Biblia üzenetéből.
A szolga nem teljesítette, ami ígért. Felvette a pénzt, jól élt, de csak magával törődött. Önző volt. Amink van, azt nem csak magunkért kaptuk. Hiányzik a világból, amit nekünk kellene adnunk a szegényebbeknek. Büntetés jár a mulasztásért. De ennél az időközi számonkérésnél még lehet könyörögni. És a mi Urunk nem szívtelen, esélyt ad. Egy-egy betegség, körülöttünk lévő tragédia, hirtelen gond, de a nagy öröm is képes felrázni, elgondolkodtatni: valóban Urunk akarata szerint tettem e a dolgomat, éltem e az életemet?
Mi a büntetés? Fizessen! Adják el! Aki nem tud elszámolni a rábízott javakkal, az értéktelenné válik. Az adja életünk értékét, amit Istentől kaptunk. És annyit érünk, amennyit ebből megőrzünk és kamatoztatunk. Ezt érzik meg sokan a betegágyon, rosszabb esetben a halálos ágyon: az igazán lényegeset, a szeretet tetteit elmulasztották.
De mindig van esély. Mindent elenged a Mennyei Király. A kitartó könyörgésre meglágyul a szíve. Mert alapvetően szeretetből van. Esélyt ad. Lásd a Tékozló Fiú apját: ugyanoda helyezi vissza a fiát, ahonnan elment. Itt is ez történik. Hihetetlenül nagy adósságot enged el. Sok milliárdot – ha forintban akarnánk kifejezni.
Olvasson tovább…