header

Támogatás

A Magyar Katolikus Egyház technikai száma:
0011

Az egyházközség számlaszáma:
10700031-68617613-51100005

A Reménység Szent Flóra Szeretetszolgálat számlaszáma:
10700031-68617613-51200002

Aranyszájú Szent János Alapítvány számlaszáma:
58600283 - 11139155
Adószám: 18984262-1-08

Feliratkozás a hírlevélre

E-mail:

Elérhetőségek

Győri Görögkatolikus Egyházközség

Parókus: Tasi Tamás
9025 Győr, Bálint Mihály u. 54.
Telefon: 06 96/ 311 – 499
Mobil: +36 30/689 – 9954
E-mail: tasi.tams@gmail.com

Térkép

Öt templom fesztivál

logo

Győr város

logo

Görögkatolikus Metropólia

logo

Győri Egyházmegye

logo


Szent Kereszt felmagasztalása

2016. szeptember 18. vasárnap, 12:20 | Írta: László atya

            Maga az ünnep történelmi dátumhoz igazodik. Szent Ilona császárnő Konstantin császár jóváhagyásával kerestette és megtalálta a Szent Keresztet, amelyet ünnepélyesen méltó tiszteletadás mellett helyezett el ezen a napon. Ugyanakkor a Szent Kereszt ünneplése nem köthető történelmi dátumhoz. Alapvető jele lett a keresztények életének, mint ahogyan alapja volt megváltásunknak is. Az egyházi év kezdetén az Istenszülőnek, mint legfőbb közbenjárónknak a születését ünnepeljük, és a Szent Keresztét, mint az Isten felé vezető út világító lámpását. Mit látunk meg a kereszt magasából?

Mértékegység számunkra. Megmutatja, hogy mi a magasság és a mélység, a szélesség és a hosszúság. Gondolkodjunk el azon, mit is jelentenek Szent Pál apostol szavai. Általános iskolában a mértékegységek és a mértékváltás meghatározó a tudományokban való fejlődés szempontjából. Mit mivel mérünk, és mihez mérünk. Nem is sejtjük, mekkora káosz uralkodott a világban az egységes mértékrendszerek bevezetése előtt. Mindenki mással mért, és máshoz viszonyított. Erkölcsi értelemben ma egy nagyon hasonló időt élünk meg. A tíz parancs értékrendszerét szétverték, így mindenki máshoz viszonyítja magát, tetteit, világát. Így lehetséges az, hogy semmi sem szent, hogy minden igaz, és mindennek az ellenkezője is.

Talán soha nem volt annyira fontos, mint most, hogy lelki, erkölcsi értelemben pontos mércét használjunk. Hogy tudjuk, mi a magasság és a mélység, vagyis, hogy ki és mi az értékes, és mi a szégyellnivaló. A kereszt ebben pontos útmutató. Jézus Isten igazságáért halt meg, és ezzel a kereszt üzeni minden kor minden emberének, hogy Isten törvényét soha, semmilyen rendszer, kormány, gazdálkodó közösség, multinacionális társaság nem írhatja fölül. Bármire mondunk igent, vagy nemet, azt Isten törvényéhez viszonyítva tegyük. „Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék!” „Mid van, amit nem kaptál?” Ezek a mondatok mind a kereszt mértékegységei. Ha nagyságra törekszem, e mércét használjam, és akkor a szolgálatban és a szeretetben kezdek el növekedni, és Isten lesz nagyobb bennem és általam.

A mélységgel ugyanígy bánjunk. Amikor Péter Jézusnak – aki szenvedéséről beszél – azt mondja: szó sem lehet erről Uram! – Jézus Sátánnak nevezi. Miért? Mert emberek tetszése és nem Isten igazsága szerint gondolkodik. Hogy mit engedhetünk meg magunknak, és gyermekeinknek, hogy mi az, ami igazán veszélyes, azt a kereszt tükrében láthatjuk csak igazán jól. Sokszor apróságnak vélünk dolgokat – ezt igyekeznek elhitetni velünk -, holott életveszélyesek. A drog legkisebb mennyisége is az. Mert függőséget alakít ki. A durva szó is az, mert durva emberré formál. Az elmaradó imádság is az, mert önmagam körül kezdek forogni. Isten nélkül az ember állattá aljasül. Isten léte, velem-léte formál, nemesít emberré.

A szélesség és a hosszúság – nem a rekordok könyvében jegyzett, ha emberi értékekről van szó, hanem a szeretet mérlegén, a kereszt mutatóján. A legnagyobb szélesség az édesanya kitárt karja, amellyel gyermekeit átöleli. A legnagyobb hosszúság az az út, amit minden nap szeretettel teszünk meg otthonunk felé, Isten felé. Mekkora távolságokat teszünk meg, hogy lássuk a világ csodáit, holott mellettünk van a legnagyobb csoda: egy kisgyermek csillogó szeme, szülőfalunk rétjének zöldje. S mégis milyen messze van már tőlünk. Észre sem vesszük. A kereszt magasából új színt kapnak a tárgyak, új értelmet a dolgok.

A kereszt van, akinek botrány, van, akinek nevetség tárgya, nekünk Isten ereje és bölcsessége. Ma is sokan nevetnek rajtunk, sokan megbotránkoznak életünkön: hogy lehet ilyen idejétmúlt mércéhez igazodni? – mondják. Valóban, ma is Isten bölcsessége a kereszt? Igen. Mit üzen? Mindent a feltámadás mércéjével mérj. Mi ez az örökkévalósághoz képest? Milyen mércét rejt ez? Nagynak hitt dolgok eltörpülnek, ha megnézzük, mennyit hoznak a konyhára az örök életben. Kicsik naggyá nőnek, mert nagy a hozamuk az örök élet számláján. Belső békességet jelent. A szentek derűjét és nyugalmát. Mindig ugyanahhoz a mércéhez mérik magukat, sem a változó világ gyorsan változó értékskálájához, divatjához.

Olyan furcsa dolgok derülnek ki a kereszt bölcsességét megértve, hogy Isten a későn jövőnek is annyit szán, mint a kezdettől munkálkodónak. Miért? Mert a szeretet mérlege így működik. A tékozló fiút is visszafogadja és esélyt ad neki újra. Miért? Atya ő és nem kufár vagy zsarnok. A megroppant nádat nem töri el, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. E kereszt mérlegén mérve korunkat, környezetünket és önmagunkat, egy rohanó világban is lehetünk nyugodt emberek. Egy önző korban is lehetünk jószívűek.

De mindez csak akkor történik meg, ha – miként most a templom közepén, – úgy életünknek is középpontjába helyezzük Krisztus keresztjét és alapigazságává Isten bölcsességét. Az az alsó, ferde szára a keresztnek a szentatyák szerint az Isten mérlegét jelzi, mely a jóknak létra a mennybe, a rosszaknak csúszda a pokolba. Amikor a pap elhelyezi a keresztet az Utrenye végén, akkor a négy világtáj felé meghajlik, majd megáldja azt a kereszttel. Életünk minden gondjával és örömével boruljunk le Isten előtt, hogy áldásának hordozói lehessünk.


© Győri Görögkatolikus Parókia